A PLC programozható vezérlő egy elektronikus eszköz a digitális működéshez, amelyet ipari környezetben történő használatra terveztek. Programozható memóriát használ a logikai műveletek, szekvenciális műveletek, időzítési, számlálási és aritmetikai műveletek végrehajtásához szükséges utasítások tárolására, valamint különféle típusú gépeket vagy gyártási folyamatokat vezérelhet digitális vagy analóg bemeneten és kimeneten keresztül. A PLC-t és a kapcsolódó perifériákat az ipari vezérlőrendszerekkel való könnyű integráció és funkcióik egyszerű bővítése elve szerint kell megtervezni.
Jelenleg a PLC programozható vezérlőket széles körben használják különböző iparágakban, mint például az acél, kőolaj, vegyipar, villamos energia, építőanyagok, gépgyártás, autóipar, textilgyártás, közlekedés, környezetvédelem, kultúra és szórakoztatás itthon és külföldön. A felhasználás nagyjából a következő kategóriákba foglalható össze.
1. A kapcsolási mennyiség logikai vezérlése
Ez a PLC legalapvetőbb és legszélesebb körben használt alkalmazási területe. Felváltja a hagyományos relé áramkört a logikai vezérlés és a szekvenciális vezérlés megvalósítására. Használható egyetlen készülék vezérlésére, valamint többgépes csoportvezérlésre és automatizált szerelősorokhoz. Például fröccsöntő gépek, nyomdagépek, könyvkötőgépek, moduláris szerszámgépek, darálók, csomagológépek, galvanizáló sorok stb.
2. Analóg mennyiségszabályozás
Az ipari gyártási folyamatban számos folyamatosan változó mennyiség létezik, mint például a hőmérséklet, nyomás, áramlás, folyadékszint és sebesség, amelyek mind analóg mennyiségek. Ahhoz, hogy a programozható vezérlő analóg mennyiségeket tudjon feldolgozni, meg kell valósítani az A/D konverziót és a D/A konverziót analóg mennyiségek (analóg) és digitális mennyiségek (digitális) között. A PLC-gyártók mindegyike megfelelő A/D és D/A konverziós modulokat gyárt, amelyek lehetővé teszik a programozható vezérlők analóg mennyiségszabályozáshoz való használatát.
3. Mozgásvezérlés
A PLC körkörös vagy lineáris mozgásvezérlésre használható. A vezérlőmechanizmus konfigurációjának szempontjából a kapcsolómennyiség I/O modult közvetlenül használták a helyzetérzékelő és az aktuátor összekapcsolására a kezdeti időkben, de mostanában általában egy dedikált mozgásvezérlő modult használnak. Ilyen például az egytengelyes vagy többtengelyes pozícióvezérlő modul, amely léptetőmotort vagy szervomotort tud hajtani. A világ nagy PLC-gyártóinak termékei szinte mindegyik rendelkezik mozgásvezérlő funkcióval, és széles körben használják különféle gépekben, szerszámgépekben, robotokban, liftekben és egyéb alkalmakkor.
4. Folyamatszabályozás
A folyamatvezérlés az analóg mennyiségek, például hőmérséklet, nyomás és áramlás zárt hurkú szabályozását jelenti. Ipari vezérlőszámítógépként a PLC különféle vezérlőalgoritmus-programokat tud összeállítani a zárt hurkú vezérlés teljessé tételéhez. A PID szabályozás általánosan használt szabályozási módszer az általános zárt hurkú szabályozási rendszerekben. A nagy és közepes méretű PLC-k mindegyike rendelkezik PID modullal, és jelenleg sok kis PLC is rendelkezik ezzel a funkciómodullal. A PID feldolgozás általában egy dedikált PID szubrutint futtat. A folyamatvezérlést széles körben használják a kohászatban, a vegyiparban, a hőkezelésben, a kazánvezérlésben és más esetekben.
5. Adatfeldolgozás
A modern PLC-k olyan funkciókkal rendelkeznek, mint a matematikai műveletek (beleértve a mátrixműveleteket, a függvényműveleteket, a logikai műveleteket), az adatátvitel, az adatkonverzió, a rendezés, a táblázatkeresés, a bitműveletek stb., amelyek képesek az adatgyűjtést, -elemzést és -feldolgozást elvégezni. Ezek az adatok összehasonlíthatók a memóriában tárolt referenciaértékekkel bizonyos vezérlési műveletek elvégzéséhez, vagy a kommunikációs funkció segítségével továbbíthatók más intelligens eszközökre, illetve kinyomtathatók és táblázatba foglalhatók. Az adatfeldolgozást általában nagy vezérlőrendszerekben alkalmazzák, mint például a pilóta nélküli rugalmas gyártási rendszerek; folyamatvezérlő rendszerekben is használható, például néhány nagy vezérlőrendszerben a papírgyártásban, a kohászatban és az élelmiszeriparban.
6. Kommunikáció és hálózatépítés
A PLC-kommunikáció magában foglalja a PLC-k közötti kommunikációt, valamint a PLC-k és más intelligens eszközök közötti kommunikációt. A számítógépes vezérlés fejlődésével a gyári automatizálási hálózatok gyorsan fejlődtek. A PLC-gyártók nagy jelentőséget tulajdonítanak a PLC-k kommunikációs funkciójának, és bevezették saját hálózati rendszereiket. A közelmúltban gyártott PLC-k mindegyike rendelkezik kommunikációs interfésszel, ami nagyon kényelmessé teszi a kommunikációt.
